Dél-orosz juhászkutya
Dél-orosz juhászkutya fajtaleírása
A Dél-orosz juhászkutyát a XIX. század második felében tenyésztették ki az Odessza és a
Krím félsziget között elterülő hatalmas alföldön.
Ebben az időben az itt gazdálkodó nagybirtokosok megkezdték a finomgyapjas juhállomány
tartását, melyhez Spanyolországból szerezték be a merinói fajtájú állatokat. A juhokkal együtt
érkeztek a délorosz juhászkutyák ősei, a kistermetű, hosszú szőrű juhászkutyák. Ezeket az
állatokat tudatosan keresztezték a kaukázusi juhászok nagytermetű kutyáival, egy a területen
élő agárral, és a hatalmas nyájak mellé Európa több országából szerződtetett juhászok
kutyáival. Így ebben a kutyában egyesül a pireneusi kutyák állóképessége a kaukázusi
juhászkutya időjárástűrésével, a komondorok hatalmas erejével, a puli terelőkészsége az agár
gyorsaságával. Az így kialakult kutyafajtát a terület földesurai tiszta vérvonalú
tenyészetekben több ezres állományban tartották.
A nyájak mellett felhasználásuk univerzális volt, 3-4 kutya terelt és őrzött egy-egy 1000
birkából álló nyájat.
Az első világháború és az azt követő polgárháború hatalmas pusztítást végzett az
állományban. A nyájak gyakori gazdacseréit a kutyák nem tudták elviselni, ezért többségüket
az új tulajdonosok lelőtték.
A két világháború között a kutyák tenyésztése katonai irányítás mellett folyt, a második
világháború kezdetére ismét jelentős állomány alakult ki.
A háborúban az állatok nagy része elpusztult. Néhány kölyökből, fenotipusában hasonló más
fajtájú kutyákból állították vissza a fajtát. A tenyésztés ismét katonai irányítású volt, ekkor a
kutyák terület és személyőrző feladatokat láttak el.
A Szovjetunió felbomlásával, a katonai tenyészetek megszűnésével, állományuk ismét
lecsökkent. Ukrajna függetlenné válása óta a fajta népszerűsége növekszik, nemzeti fajtaként
tekintenek rá.
Dél-orosz juhászkutya fajtaleírása
1996.09.16./GB
FCI 326 sz. standard alapján
DÉL-OROSZ JUHÁSZKUTYA
(Ioujnorousskaia Ovtcharka)
FORDÍTÁS: Mrs. Peggy Davis
SZÁRMAZÁS: Oroszország
AZ EREDETI ÉS ÉRVÉNYES STANDARD KIADÁSI DÁTUMA: 1983. 09. 30.
ALKALMAZÁS: Juhászkutya
FCI CSOPORTBEOSZTÁS
1. Fajtacsoport: Juhász- és pásztorkutyák
1 Szekció: Juhászkutyák
Munkavizsga nélkül
A Dél-orosz juhászkutya az átlagosnál magasabb, erős testfelépítésű, erőt sugárzó, az
idegenekkel bizalmatlan, nem nagyon igényes, a különböző éghajlati feltételekhez és
hőmérsékletekhez könnyen alkalmazkodó kutya.
ÁLTALÁNOS MEGJELENÉS erős, szikár, masszív csontozat és jól fejlett izomzat.
Hiba: könnyű felépítés, könnyű csontozat, gyengén fejlett izomzat, túl durva felépítés.
NEMI JELLEG: jól felismerhető nemi jelleg. Kanok magabiztosabbak, erősebbek,
masszívabbak
Hiba: kanos szuka.
Súlyos hiba: szukás kan
CSONTINDEX: kanoknál 17-19,
szukáknál 16-18.
FORMAINDEX: 108-110.
Hiba: enyhe eltérés a megadottaktól.
Súlyos hiba: jelentős eltérés a megadottaktól (kvadratikus vagy túlságosan elnyúlt felépítés).
VISELKEDÉS, VÉRMÉRSÉKLET: kiegyensúlyozott, élénk, gyors reakciókkal. Határozott
védelmi reakció.
Hiba: túlságos ingerlékenység, félénkség, egykedvűség.
Súlyos hiba: Túlzott agresszivitás, gyávaság.
FEJ: hosszúkás, mérsékelten széles homlok, tarkóbúb és a járomcsontok jól fejlettek. A stop
kevéssé kifejezett. Az orrtükör nagy és fekete.
Hiba: durva fej, kifejezett stop, kiemelkedő szemöldökív, túl rövid, vagy túl hosszú arcorri
rész, szürke szájszél, szürke, vagy barna orrtükör.
Súlyos hiba: keskeny, könnyű, felfelé ívelő és tompa arcorri rész. Hússzínű orr.
FOGAK: fehérek, nagyok, egymáshoz szorosan illeszkedők. A metszőfogak egy íven
helyezkednek el. A metszőfogak zárása ollós.
Hiba: túl kicsi ritka fogazat, sárga a kornak nem megfelelően kopott fogak. Törött
metszőfogak, amelyek nem zavarják a harapás megállapítását. Premolárisok hiánya.
Súlyos hiba: erősen kopott fogazat, szabályos ollós harapástól való minden eltérés.
Metszőfogak szabálytalan elhelyezkedése.
FÜLEK: kicsik, háromszög alakúak, lelógók.
Hiba: elálló fülek.
SZEMEK: oválisak, egyenesen elhelyezkedők, sötétek, száraz és szoros szemhéjakkal.
Hiba: világos szemek.
Súlyos hiba: különbözőszínű szemek, rózsaszín szemhéjak.
NYAK: száraz, izmos, közepesen hosszú, magasan illeszkedő.
Hiba: túl rövid, alacsonyan illeszkedő nyak.
TÖRZS
MAR: jól fejlett, de nem kiemelkedő
HÁT: feszes és erős.
Hiba: laza, vagy domború hát.
Súlyos hiba: nyerges vagy ponty hát.
ÁGYÉK: rövid, széles, ívelt.
Hiba: hosszúkás, egyenes vagy túl ívelt.
Súlyos hiba: hosszú, keskeny vagy laza ágyék.
MELLKAS: közepesen széles, kissé lapított és mély.
Hiba: nem eléggé mély mellkas (nem éri el a könyökízületeket).
Súlyos hiba: szűk, sekélyes, dongás formájú mellkas.
HAS: mérsékelten felhúzott.
Hiba: túlságosan felhúzott vagy lelógó has.
FAR: széles, majdnem vízszintes. A far magassága megegyezik a marmagassággal, de a far
magasság 1-2 cm-rel meghaladhatja a mar magasságát.
Hiba: enyhén csapott far.
Súlyos hiba: keskeny, rövid, erősen csapott far. Erősen túlnőtt far.
FAROK: nyugalmi helyzetben lefelé lógó, a csánkig ér, a vége félgyűrűbe hajlik. Gyakran az
utolsó 2-3 csigolya összenőtt.
Hiba: gyűrűbe tekert vagy csonkolt farok.
MELLSŐ VÉGTAGOK: elölről nézve egyenesek, párhuzamosak. A láb hossza a talajtól a
könyökig egy kicsit több a kutya marmagasságának felénél. A lapocka-felkarcsont
illeszkedési szöge kb. 90-100 fok. Az alkarok egyenesek, a lábközép széles, erős, hosszú,
kissé ferdén álló.
Hiba: kis eltérés a lapocka-felkarcsont illeszkedési szögében, enyhén befelé vagy kifelé
forduló végtagok, kissé rövidebb vagy hosszabb alkar, a könyökízület enyhe kifelé fordulása,
laza lábközép.
Súlyos hiba: meredek vagy túlszögelt mellső végtagok, görbe vagy vékony, hosszú vagy rövid
alkar, rövid, meredek vagy nagyon laza lábközép, erősen kifordult könyökök, túlzottan kifelé
vagy befelé forduló végtagok.
HÁTULSÓ VÉGTAGOK: hátulról nézve párhuzamosak, a lábak szélesen állnak, a combok
hosszúak, izmosak, a lábszárak hosszúak, az ugróízületek szárazak, laposak, jól kifejezett
szögelléssel, a lábközép erős, hosszú, kissé ferdén álló.
Hiba: kismértékű eltérés a végtagok párhuzamosságában, szűk végtagállás, rövid lábszárak,
meredek vagy túlszögelt hátulsó végtagok.
Súlyos hiba: túlságosan meredek vagy túlszögelt hátulsó végtagok, rövid lábszár.
MANCSOK: (mellső és hátulsó) ovális formájúak, erősek, szorosan zártak, hosszú szőrrel
borítottak.
Hiba: lapos, laza mancsok.
JÁRÁSMÓD/MOZGÁS: szabad, tért ölelő, legjellemzőbb mozgásformája a tért ölelő nehéz
ügetés és galopp. Ügetés közben a végtagok egy vonal mentén mozognak, enyhe közelítéssel
a középvonalhoz. A mellső és hátulsó végtagok ízületei rugalmasan hajlanak.
Hiba: kismértékű eltérés a végtagok egyenes vonalon történő mozgásától, az ízületek
rugalmassága kissé korlátozott.
Súlyos Hiba: nehézkes, kötött mozgás.
SZŐRZET: hosszú (10-15 cm), durva, sűrű, kócos, enyhén hullámos, egyenlő hosszúságú a
fejen, a végtagokon, a törzsön és a farkon, jól fejlett aljszőrzettel.
Hiba: egyenes vagy göndör szőr.
Hibák: puha, rövid szőr.
SZÍN: leggyakrabban fehér, sárgásfehér, szalma színű, szürkés (hamu szürke), szürke egyéb
árnyalatai,fehér szürke jegyekkel, szürke foltos.
Súlyos hiba: fekete, vörös, barna, erősen foltos színezet.
MAGASSÁG: kanoknál nem kevesebb, mint 65 cm,
szukáknál nem kevesebb, mint 62 cm.
Hiba: marmagasság a kanoknál kisebb, mint 65 cm, a szukáknál kisebb, mint 62 cm.
Súlyos hiba: marmagasság a kanoknál kisebb, mint 60 cm, a szukáknál kisebb, mint 58 cm.
HIBÁK: Minden eltérés a fenti pontokban foglaltaktól. A hibák súlyosságát úgy kell
figyelembe venni, hogy annak mértéke milyen hatással van a kutya egészségére és jólétére.
KIZÁRÓ OKOK: Agresszív vagy túlságosan félénk viselkedés. Minden eltérés a szabályos
ollós fogzáródástól. Rövid vagy egyenes szőr.
A fajtaleírásban megadottaktól való összes eltérés a szőrzet színében.
Bármely egyed világosan felismerhető fizikai vagy idegrendszeri eltérést mutat, ki kell zárni.
N.B.: A kanoknak két jól fejlett herével kell rendelkezniük, melyek a herezacskóban
helyezkednek el.